Az egyháztörténet igazolja, hogy a keresztyénség kétezer éves története alatt - az apostoli kortól napjainkig - mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a baptisták által ma is vallott legfőbb bibliai igazságokat hirdették és gyakorolták.

A baptisták a kétezer éves keresztyénség törzsén a reformációval egy időben nyert létjogosultságot, mint bibliai alapelveket követő evangéliumi ébredési mozgalom, melynek mai utódai vagyunk. Akkoriban anabaptistáknak hívták őket, ami azt jelenti, újra megkereszteltek.  A népegyházi protestánsoktól a baptistákat az különbözteti meg, hogy a bibliai hitvalló felnőtt keresztséghez ragaszkodnak, és azt, Jézus példáját követve, vízbe történő alámerítéssel gyakorolják. Nevük az újszövetségi görög nyelvből ered, ami „baptidzo”, jelentése: bemerítve, alámerített

Ezek az evangéliumi közösségek egymástól függetlenül több helyen, a Biblia tanulmányozása alapján jöttek létre, néhol egyszerű közemberek, másutt nagy felkészültségű tudósok által.

Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkezetek Svájcból az első baptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek. Legnagyobb létszámban a baptisták az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Jelenleg kettőszázezerre tehető a Kárpát-medence területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

A baptistákra leginkább az jellemző, hogy HITÜK ÉS GYAKOROLATUK KIZÁRÓLAGOS ALAPJA A BIBLIA, nincs semmi más tekintély, írás, könyv vagy szervezet.